Nem véletlenül mondta Kimi, hogy hasonlóan érzi magát, mint 2001-es F1 debütálása előtt. Hasonló is volt a szituáció, csak más az ok. Akkor is az egész autósport-szerető közönség Kimit figyelte, hiszen eleve Mika utódként emlegették, nagy tehetségnek mondták, sokat vártak tőle. Sőt, még Schumacher is nyilatkozott az ügyben, hogy erre a gyerekre figyelni kell. Most amiatt figyelt rá megint a fél világ, mert F1 világbajnokként olyasmire vállakozott, amire emberemlékezet óta senki sem - a rally királykategóriájában próbál szerencsét, méghozzá élesben, jó kocsival, azzal a csapattal, ahol a WRC legendája is versenyez. És legfőképpen nem hobbiból.

Most hát megtörtént a felvezető futam. Sok kritikusa persze már előtte legyintett, hogy ilyen baromság nem sikerülhet, hogy csak azért csinálja, mert nem volt már helye az F1-ben, illetve sokan a pénzéhséget is felhozták - nem kapott elég pénzt a McLarentől, hát inkább elfutott. Nem cáfolnám részletesen a fentieket, aki kicsit is követte Raikkönen pályafutását, gondolkodását, emberi oldalát, az mosolyra húzta a száját ezeket olvasva. Vagy "maláj módra" evett a jégkrémet kólával, és szart az egészre... :)

Az Arctic Rally nem kifejezetten sokban hasonlít a Forma 1 bármelyik versenyére. Hó, jég, mínusz 25 fok. Folyamatosan változó pálya a folyamatos havazástól, esti szakaszok, ahol nem ám csittifitti nappali fényben úszó kanyarokról gondoskodik a csilliárdos költségvetés, hanem ott a lámpasor a kocsi elején, oszt fenyőfasor jobbról-balról, úgy százötvennel. Meg keresztbe csúszva. Egyszóval picit rakjuk csak össze fejben, mekkora bátorság, elszántság Kimi részéről ilyesmit bevállalni. Ha érdekelné a hírnév, meg a mit-gondolnak-az-emberek, soha bele nem vágott volna, hiszen remek támadási felület őt leugatni minden hibáért, ahogy sokan most meg is tették a 2. szakaszon. Ugyanakkor az elképesztő körülmények (persze a rallyisoknak ez normális, de Kimi szemszögéből azért komoly váltás) csak az egyik fele annak, amihez itt szokni kellett úgy fél nap alatt. Vegyük észre, hogy egy olyan autóban ül, aminek semmi köze az eddig vezetett kocsikhoz, az S2000-hez is annyi köze van, mint a GP2-nek a F1 kocsihoz. Itt - némi gúnnyal - vissza is utalnék Kimi 2008-as évére, amikor sokan arról pattogtak, hogy Kimi nem tud alkalmazkodni a Ferrari évközbeni fejlesztéseihez, nem tud alkalmazkodni a változó kocsihoz. Aha, nos nyilván. De egy F1 kocsi után egy WRC kocsihoz akkor hogyan tud? A 2008-as alkalmazkodás nagyjából annyi, mintha a Tour de France-on ugyanaz a csapat ugyanabból a bringából egy másik specifikációt tett volna alá a hegyi szakaszra. Most meg egyszercsak downhill hegyikerékpárra váltott a csávó, aztán valahogy egész jó időket megy..

Egyszóval Kimi teljesítményét azon keresztül a roppant csomagon keresztül kell megítélni (amennyiben egyáltalán arra vetemedünk, hogy meg merjük ítélni innen, a békés, meleg szobából elnézegetve a hóesést kint), hogy mi mindent kellett a pilótának fejben, lábban, kézben változtatnia ahhoz, hogy egyáltalán végig tudjon menni. Itiner, navigátor meg sem említve...

És akkor ehhez képest mi az eredmény? Nos az eredmény egy elnézett (félrehallott, teljesen mindegy) utasítás, egy szerencsésen kidöntött fa. Azonkívül meg kilométerenként 8 tizedmásodperc hátrány egy tapasztalt, profi rallyversenyzőtől, aki a legjobb csapatban versenyez, és dobogókat vár tőle a csapat a világbajnokságban. Hmm. Nem tűnik szörnyű kudarcnak, inkább döbbenetesnek. Hogy Kovaleinent idézzem: Ez a srác egy őrült.

Tényleg az. A kritikusoknak meg üzenem, hogy inkább legyenek hálásak, hogy van még olyan pilóta, aki ilyen tömegűá rajongót képes mindenfajta pózolás, helyeskedés és bulvárhírek nélkül maga mögé állítani, pusztán a teljesítményével, és aki most elképesztő népszerűséget hoz a WRC-nek anélkül, hogy hősként ünnepeltetné magát ezért. Ő ilyen. Hálás lehet neki mindenki, hogy ilyen.

Mi, akik szimpatizálunk vele, biztosan hálásak vagyunk neki azért, hogy az őt ért méltatlanságokra nem az volt a válasza, hogy eltűnt a sportból és a nyilvánosság elől, hanem továbbra is bennünket szórakoztat, izgulhatunk, szoríthatunk érte. És abban is biztos vagyok, hogy nem marad adósunk ebben a sportágban sem.

Sok sikert, Kimi!