Néhány napja a közepes érdektelenség hullámait kavarva bejelentették Robert Kubica átigazolását a Renault-hoz. Rögtön másnap feldobta a sajtó a hírt arról, hogy 1 évre ment, és valójában a Ferrarihoz tart, a Renault csak trambulin a vörösökhöz.

Nem állom meg, hogy el ne rágcsáljam kicsit ezt a két hírt. Kezdjük talán azzal, hogy senki meg sem említi - mára már annyira természetesnek gondoljuk - hogy ez a gyerek idén a pilótapiac egyik domináns szereplője lett a világbajnokok mögött, Rosberg mellett. Azért ez mindenképpen nagy dolog a lengyeltől, hiszen néhány év alatt biztossá vált, hogy ez nem csak egy kelet-európai fellángolás, hanem igenis ott van a srácban a lehetőség, és a nagy csapatok legyeskednek körülötte.

A Renault szerződés egyfelől logikus, hiszen a BMW-től menni kellett mindenképpen, ugyanakkor rizikós nagyon a másik oldalról. A pókerjátékos viszont szeret rizikózni. Ha csak egy újabb tapasztalatszerzés egy nagy csapatnál, világbajnok csapatnál a cél (ami Kubica számára immár a minimális cél), akkor sem rossz. Ha a Renault mondjuk kiszáll 2 év múlva, Kubica megint az akkori sikercsapatok listájára kerül, és mivel még mindig nagyon fiatal, semmi vesztenivalója nincs. Ha viszont a Renault egy jó csapatvezetőt tesz fölé, és a gyár sikerre akarja vinni a csapatát ismét, akkor ők is jól járnak Kubicával, aki viszont húzóemberként is, fejlesztőként is megmutathatja magát - nagyszerű fejlődési lehetőség. És ha sikerül? Akkor lehet, hogy Alonso nyomdokain ő is a csúcsra jut egy általa (is) újraépített csapattal, és fejet hajt előtte a F1 világa.

A Ferrari-pletyka meg csak hab a tortán. Készpénznek nem vehető pletyka, de akit szóba hoznak a Ferrarival, az mindenképpen bizonyítvány, az feltétlenül sokatmondó dolog, már önmagában a híresztelés is. Ráadásul Kubica tud parádésan vezetni, tud futamot nyerni, ott van benne a tűz, és a tavalyi BMW ellenes kirohanásból következtetve ott van benne az ellenállhatatlan vágy is, hogy mindenen keresztül a VB címért küzdjön. Ilyen gyerek aranyat ér bárkinek. Raádásul a pályán szeret csatázni, nem politizál, szintén szimpatikus tulajdonság. Ha meg valóság, hogy 1 év múlva továbblép, és Alonso csapattársa lesz a vörösöknél, akkor tartósan egy nagyon erős csapattá lehet a spanyollal, akivel ráadásul jóban is vannak, tehát a fair küzdelem is létrejönne. Persze a Ferraritól elég aljas dolog lenne Massát kirakni jövőre, de a Ferrari nem szamaritánus egylet, ezt idén Raikkönen is megtapasztalhatta.

Nagyon érdekes látni Kubica fejlődését, és karrierjét, nagyon szimpatikusan építi a karrierjét, és egy kicsit mi is magunkénak érezhetjük a sikerét, bennünk van az érzés, hogy innen is meg lehet csinálni, igenis sikerülhet a keleti blokkból a F1 meghatározó alakjává válni.

Kívánom Kubicának, hogy sikerüljön. Remélem all in-re játszik, remélem egy pillanatra sem veszíti el a hitét, hogy világbajnok lehet. Sokat kell még tanulnia, sokat kell még fejlődnie, de a képessége megvan hozzá, és egyre inkább úgy tűnik, előbb-utóbb a lehetősége is meglesz hozzá, hogy valóra váltsa az álmát.